Elképzelt beszélgetések
- Csak nem haragszol?
- Hogy haragszom-e? Én?! Ugyan már! Csalódott vagyok babám, csalódott!
Csak állt előttem és nézett azzal a két gyönyörű szemével. Úgy éreztem meg kell magyarázom, legalább magam miatt, hogy kiadhassam ezt az egészet.
- Nem tudom honnan gondoltad, hogy nem fog hozzám visszajutni. Miért nem hozzám fordultál a problémáiddal? Hozzám, akit négy éve ismersz, mint a tenyeredet. Inkább azokra hallgattál, akiket sosem kedveltem azokra, akiket mindössze néhány hónapja ismertél. Azok a jött ment senkik választottak szét minket és te bedőltél. De tudod mit? Így legalább már tudom. Te nem voltál elég érett hozzám, elég érett ehhez a kapcsolathoz. Sokkal fontosabb volt az, hogy idegenek mit gondolnak… Többet nem akarom, hogy az életem része legyél. Tűnj el…
Az utolsó pár szót már szinte csak suttogtam. Ezután bevágtam a kocsiajtót és elhajtottam.
A legjobbat reméljük, de a legrosszabbra számítunk.
— Richard Webber : A Grace klinika
